A Budapest Főváros Önkormányzata által kezdeményezett “A háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” projekt keretében 2020 szeptemberétől hat alkalommal, csütörtökönként on-line előadássorozat indul, amely időrendben bemutatja a kutatás állását és azokat a módszertani és elméleti nehézségeket, mellyel a kutatók szembesülnek. Mit lehet tudni a háborús nemi erőszakról? Milyen forrásaik maradtak meg? Hogyan emlékszik a kollektív emlékezet a fájdalmas múltra? Milyen elhallgatásokkal kell szembenézni?
A művészettörténeti előadások edukációs céllal, nagyobb merítésben foglalkozna a vizuális reprezentáció kérdéseivel, tekintve, hogy a képtörténetben igen eltérő nézőpontú, a tabusítás miatt pedig leginkább áttételes megfogalmazásokkal találkozhatunk. Áttekinti a háborúkban megerőszakolt nők ábrázolási típusait a történeti előzményektől (hagyományos hősies ábrázolások az ókortól a barokkig) a boszniai háborúba küldött hadi-rajzolók munkájáig, továbbá az alávetettség, megalázottság, erőszak ikonográfiai sémáit. Számba veszi továbbá az áldozat nézőpontjából készült ábrázolásokat, illetve a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokat. Az emlékezeti művek, emlékművek, emlékhelyek témáit a tradicionális, patetikus-allegorikus, vagy narratív módon megfogalmazó emlékművek mellett a más áldozati csoportok korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművein keresztül mutatná be.
A meghívott szakemberek előadása után a hallgatói kérdésekre válaszolnak.
TERVEZETT IDŐPONTOK ÉS ELŐADÁSOK
I. 2020. szeptember 17.
Bevezető az előadássorozathoz
Kenyeres István (BFL)
Népessy Noémi (BTM)
Előadások
B. Szabó János: Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon
Fedeles Tamás: „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették”– A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon
B. Nagy Anikó: Orcádra fordítom ruhádnak alját – A nők elleni erőszak ikonográfiai típusai az ókortól a 19. század végéig
Moderál: Kenyeres István (BFL)
II. 2020. október 1.
Előadások
Fónagy Zoltán: “Megakad a toll, hallgatást parancsol az illem” – A nők elleni erőszak elbeszélése és elhallgatása 1848–49 történetében
Katona Csaba: A nők elleni erőszak a 18–19. század háborúiban
András Edit: A köztér mint a szimbolikus politika és az emlékezet színtere
Moderál: Mélyi József
III. 2020. október 15.
Előadások
Svégel Fanni: Nemi erőszak az első világháborúban: felmerülő kérdések, lehetséges források
Leposa Zsóka: Nemi szerepek a köztéri emlékműveken a 19. századtól a világháborús emlékművekig
Moderál: Róka Enikő
IV. 2020. november 5.
Előadások
Pető Andrea: A második világháború emlékezetei
Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek
Moderál: Bor Judit
V. 2020. november 12.
Előadások
Lator Anna Luca: “Azt mondták, nagyon szeretnék látni, ahogy növekednek bennünk a gyerekeik.” Nemi erőszak a délszláv háborúban
Bagi Judit: “Azt mondták azért erőszakolnak meg, hogy lássák, vajon a tuszi nők is olyanok-e mint a hutu nők.” Nemi erőszak az 1994-es ruandai népirtás során
Mélyi József: A háborúkban megerőszakolt nők emlékművei
Moderál: Kenyeres István
VI. 2020. december 3.
Interjú Veerle van den Daelennel
Tragikus helyek emlékezete. Egy flamand példa
Veerle van den Daelen a belgiumi Melechemben található Kazerne Dossin igazgatóhelyettesével és kurátorával Pető Andrea a bécsi Közép-európai Egyetem (CEU) a társadalmi nemek tanulmánya professzora, és a háborúkban megerőszakolt nők emlékhelyét előkészítő Állandó Bizottság tagja beszélget arról, hogyan és miképpen lehet emlékezni és emlékhelyet létrehozni olyan helyeken, amelyek fájó történeti tragédiákra emlékeztetnek. Az esemény a Flamand Kormány budapesti képviselete, Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósult meg.
A videó 2020. december 3-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
