A Budapest Főváros Önkormányzata által kezdeményezett “A háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” projekt keretében 2020 szeptemberétől hat alkalommal, csütörtökönként on-line előadássorozat indul, amely időrendben bemutatja a kutatás állását és azokat a módszertani és elméleti nehézségeket, mellyel a kutatók szembesülnek. Mit lehet tudni a háborús nemi erőszakról? Milyen forrásaik maradtak meg? Hogyan emlékszik a kollektív emlékezet a fájdalmas múltra? Milyen elhallgatásokkal kell szembenézni?
A művészettörténeti előadások edukációs céllal, nagyobb merítésben foglalkozna a vizuális reprezentáció kérdéseivel, tekintve, hogy a képtörténetben igen eltérő nézőpontú, a tabusítás miatt pedig leginkább áttételes megfogalmazásokkal találkozhatunk. Áttekinti a háborúkban megerőszakolt nők ábrázolási típusait a történeti előzményektől (hagyományos hősies ábrázolások az ókortól a barokkig) a boszniai háborúba küldött hadi-rajzolók munkájáig, továbbá az alávetettség, megalázottság, erőszak ikonográfiai sémáit. Számba veszi továbbá az áldozat nézőpontjából készült ábrázolásokat, illetve a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokat. Az emlékezeti művek, emlékművek, emlékhelyek témáit a tradicionális, patetikus-allegorikus, vagy narratív módon megfogalmazó emlékművek mellett a más áldozati csoportok korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművein keresztül mutatná be.
A meghívott szakemberek előadása után a hallgatói kérdésekre válaszolnak.
TERVEZETT IDŐPONTOK ÉS ELŐADÁSOK
I. 2020. szeptember 17.
Bevezető az előadássorozathoz
Kenyeres István (BFL)
Népessy Noémi (BTM)
Előadások
B. Szabó János: Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon
Fedeles Tamás: „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették”– A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon
B. Nagy Anikó: Orcádra fordítom ruhádnak alját – A nők elleni erőszak ikonográfiai típusai az ókortól a 19. század végéig
Moderál: Kenyeres István (BFL)
II. 2020. október 1.
Előadások
Fónagy Zoltán: “Megakad a toll, hallgatást parancsol az illem” – A nők elleni erőszak elbeszélése és elhallgatása 1848–49 történetében
Katona Csaba: A nők elleni erőszak a 18–19. század háborúiban
András Edit: A köztér mint a szimbolikus politika és az emlékezet színtere
Moderál: Mélyi József
III. 2020. október 15.
Előadások
Svégel Fanni: Nemi erőszak az első világháborúban: felmerülő kérdések, lehetséges források
Leposa Zsóka: Nemi szerepek a köztéri emlékműveken a 19. századtól a világháborús emlékművekig
Moderál: Róka Enikő
IV. 2020. november 5.
Előadások
Pető Andrea: A második világháború emlékezetei
Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek
Moderál: Bor Judit
V. 2020. november 12.
Előadások
Lator Anna Luca: “Azt mondták, nagyon szeretnék látni, ahogy növekednek bennünk a gyerekeik.” Nemi erőszak a délszláv háborúban
Bagi Judit: “Azt mondták azért erőszakolnak meg, hogy lássák, vajon a tuszi nők is olyanok-e mint a hutu nők.” Nemi erőszak az 1994-es ruandai népirtás során
Mélyi József: A háborúkban megerőszakolt nők emlékművei
Moderál: Kenyeres István
VI. 2020. december 3.
Interjú Veerle van den Daelennel
Tragikus helyek emlékezete. Egy flamand példa
Veerle van den Daelen a belgiumi Melechemben található Kazerne Dossin igazgatóhelyettesével és kurátorával Pető Andrea a bécsi Közép-európai Egyetem (CEU) a társadalmi nemek tanulmánya professzora, és a háborúkban megerőszakolt nők emlékhelyét előkészítő Állandó Bizottság tagja beszélget arról, hogyan és miképpen lehet emlékezni és emlékhelyet létrehozni olyan helyeken, amelyek fájó történeti tragédiákra emlékeztetnek. Az esemény a Flamand Kormány budapesti képviselete, Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósult meg.
A videó 2020. december 3-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
VII. 2021. március 25.
Előadások
Bevezető: Mélyi József
Vincze Teréz: Az elmesélhetővé tétel technikái. A nők elleni háborús erőszak emlékezete filmen
Schell Gergely: Emlékezés és felejtés. A katonai erőszak feldolgozásának lehetőségei
VIII. 2021. április 22.
Bűn és/vagy felelősség?
Turai Hedvig művészettörténész interjúja Michael Rothberggel
Michael Rothberg a University of California Los Angeles 1939 Society Samuel Goetz professzora, holokauszt kutató és összehasonlító irodalomtörténész. Traumatic Realism (Traumatikus realizmus) és a Multidirectional Memory (Többirányú emlékezet) kötetei paradigmaváltást hoztak az emlékezeti diskurzusba, számos nyelven megjelentek, néhány tanulmánya magyarul is olvasható. Az emlékezetet nem zéró összegű játszmaként fogja fel, amelyben az egyik emlékezet kizárja a másikat, hanem rámutat a történelmi összefüggésekre, az emlékezet összefonódó szálaira. Az interjú elsősorban legfrissebb, The Implicated Subject. Beyond Victims and Perpetrators című könyve köré épül, hisz ebben számunkra különösen égető és rendkívül aktuális kérdéseket vizsgál. Mi közünk a nagyapák, nagyanyák bűneihez, ahhoz, amit nem mi követtünk el, de történelmi örökösei vagyunk, mi közünk a távoli szenvedésekhez, a gyarmatosításhoz, vagy a háborúkban megerőszakolt nők emlékéhez, a sok feldolgozatlan, elbeszéletlen történethez? Rothberg nagy figyelmet fordít a kortárs művészetre is, s azt olyan gazdag terepnek tekinti, amelyet a holokauszt kutatás sem nélkülözhet. Nem takarja el érintettségét, nem kerüli meg a tabusított témákat, s ettől a személyesség izgalma hatja át mindazt, amit mond.
Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg.
A videó 2021. április 22-én 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
IX. 2021. május 13.
Emlékmű pályázatok zsűrizése
Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész interjúja James E. Younggal
James E. Young a University of Massachusetts Amherst anglisztika, judaika és közel-keleti tanulmányok professzor emeritusa és a University of Massachusetts Holokauszt, Népirtás és Emlékezetkutatás Intézetének alapító igazgatója, valamint számos könyv szerzője, mint például a Writing and Rewriting the Holocaust (Indiana University Press, 1988), a The Texture of Memory (Yale University Press, 1993), illetve a The Stages of Memory: Reflections on Memorial Art, Loss and the Spaces Between (University of Massachusetts Press, 2016). A köztéri művészet és az emlékmű műfaj elismert szakértőjeként, Young számos leendő emlékműveket elbíráló zsűrinek volt a tagja, a berlini Európa meggyilkolt zsidóinak állított emlékműtől a New Yorki Nemzeti 9/11 emlékműig. A beszélgetés során a pályázati kiírás elemeiről, a helyválasztás fontosságáról, a zsűri szerepéről és az emlékezési folyamat folytathatóságáról beszélgettünk. Saját zsűri tapasztalataira hivatkozva Young az emlékmű állítást egy hosszú folyamatként látja, kiemelve, hogy az előkészület és az utóélet ugyanolyan fontos fázisa az emlékműnek, mint egy fizikailag létező tárgy vagy helyszín.
Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg.
A videó 2021.május 13-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
X. 2021. május 20.
A felejtés hét módja
Pető Andrea történész interjúja Aleida Assmann-nal
Aleida Assmann az emlékezet és emlékezetpolitika talán legtöbbe idézett német kutatója. A Konstanzi Egyetemen tanított angol nyelv és kultúra tudományokat, de az Rice, Princeton, Yale, Chicago és a Bécsi egyetemen is tanitott. Könyvei: Im Dickicht der Zeichen (2015); Der lange Schatten der Vergangenheit (2014); Das neue Unbehagen an der Erinnerungskultur (2013); Ist die Zeit aus den Fugen? Aufstieg und Niedergang des Zeitregimes der Moderne (2013); Erinnerungsräume. Formen und Wandlungen des kulturellen Gedächtnisses (2011). Az interjúban Pető Andreával két kérdést vitatnak meg: mi az emlékezet feladata a társadalmi változás elérésében és az általa vizsgált felejtési formák hogyan kapcsolódnak a Budapesten tervezetett a háborús nemi erőszak női áldozatainak tervezett emlékezeti helyhez.
Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg.
A videó 2021. május 20-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
A Facebook eseményhez itt lehet csatlakozni.
XI. 2021. június 17.
Mélyi József művészettörténész interjúja Eduard Freudmann-nal
Eduard Freudmann (1979) Bécsben élő osztrák művész tevékenységének középpontjában a köztér és az emlékezet áll. 2015-ben Varsóban a Gabu Heindl osztrák építésszel közösen készített Az emlékmű lehet egy erdő című tervük nyerte a Holokauszt idején zsidókat mentő lengyelek emlékművére kiírt pályázatot, amely azonban hosszas vitákat követően nem valósult meg. Budapesten szintén 2015-ben, a Spinoza Házban mutatta be A fehér elefánt archívuma című projektjét, amelyben családi archívumának segítségével, a dokumentarista- és tárgyszínház eszközeivel járta körül a Holokauszt emlékezetének jelenkori problémáit. 2010-es évek során Bécsben, a Schiller Parkban a Történelempolitikai Platform csoport kezdeményezésére számos akció zajlott le a harmincas években a nácik szolgálatába állt költő, Josef Weinheber 1975-ben felállított mellszobránál. Freudmann a beavatkozások, rekontextualizálások egyik szervezője volt.
Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára és az Osztrák Kulturális Fórum együttműködésében valósul meg.
A videó 2021. június 17-én 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
A Facebook eseményhez itt lehet csatlakozni.
XI. 2021. július 8.
Gadó Flóra kurátor interjúja Németh Ilona kortárs képzőművésszel
Németh Ilona (1963, Dunaszerdahely) kortárs képzőművésszel, – aki elsősorban köztéri munkáiról, nagyobb léptékű installációiról ismert, melyekben emlékezetpolitikai kérdések és a kelet-európai hibrid identitás áll a középpontban – Gadó Flóra, a Budapest Galéria kurátora beszélgetett. A Németh Ilonával készült interjúban a múltfeldolgozás folyamata kerül vizsgálat alá különböző aspektusokból: a Németh praxisában hangsúlyos „emlékező tárgyaktól” kezdve, az általa tervezett és gyakran efemer, időszakos emlékművekig jut el. A beszélgetés kitér arra is, hogy mitől tud működni egy kortárs emlékmű, milyen stratégiák mentén dolgozhat ezzel kapcsolatban egy kortárs képzőművész, mi az emlékművek viszonya a közterekkel és a városvezetéssel valamint, hogy milyen módon tanítható mindez és ültethető át az oktatásba.
Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg.
A videó 2021. július 8-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
A Facebook eseményhez itt lehet csatlakozni.
