Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete – I. helyezett pályamű
Alkotók: Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő
A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a társadalmi és szakmai párbeszéd során felszínre kerülő problémák, érzékenységek figyelembevételével létrejövő műalkotás, a Háborúkban megerőszakolt nők emlékműve olyan hely legyen, amely egyéni és társadalmi szinten segít feldolgozni a traumát, ugyanakkor emlékezteti a jelen és jövő generációját arra, aminek nem szabad újra megtörténnie. Olyan korszerűen értelmezett emlékhely/emlékművet szeretne létesíteni, amely minél szélesebb társadalmi rétegek számára teremt lehetőséget az emlékezéshez és traumafeldolgozáshoz. Célja, hogy az újszerű vizuális nyelvet használó emlékhely nemzetközi összefüggésben is értelmezhető vagy akár példát mutató, színvonalas műalkotás legyen.
A pályázat beadási határideje
Kiválasztás, közgyűlési döntés határideje
Az emlékmű kivitelezése
Az emlékmű átadása
Az emlékmű létrehozására kiírandó pályázat a versenyetika szabályai szerint rögzíteni fogja az értékelés szempontjait.
A pályázati kiírás és a pályázati dokumentumok az alábbi linkeken érhetők el.
A nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének és az emlékezetpolitikai konszenzus formálásának céljából Budapest Főváros Önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet, amelynek végső célja, hogy a háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelyet kapjanak a magyar fővárosban. A 2B Galériában március 9-től látogatható kiállításon a szakmai zsűri által a 36 beérkezett tervezetből a legjobbnak ítélt pályaműveknek a makettjét lehet megtekinteni.
A megnyitón kerekasztalbeszélgetés keretében a Háborúkban megerőszakolt nők budapesti emlékművének előkészítését célzó tanulmánykötet (Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése) is bemutatták, a kiállításon pedig a zsűri által dobogósnak ítélt pályamunkák mellett további három pályamű kicsinyített mása is helyet kapott. A hat pályázatban közös, hogy egyszerre reflektálnak a múltra, a jelenre és mutatnak utat egy olyan jövő felé, amely nem fordul el szemérmesen a háborúk női áldozataitól.
Alkotók: Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő
Koncepció: Kardos Vera, Kiss Attila; közreműködik a Soharóza kórus
A pályaműveket nemzetközi összetételű Bíráló Bizottság értékeli, melynek tagjai:
Fotóközlés a művész szíves engedélyével
Az oldal üzemeltetője:
Budapest Főváros Levéltára
Sanja Iveković
Workshop, multimédia installáció, média munka
1998 – folyamatban lévő projekt
A nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló projekt 1998-ban kezdődött Sanja Iveković művész kezdeményezésére, amely helyspecifikus installáció és különböző nyomtatott anyagok (szövegek, képeslapok, plakátok) formájában valósult meg. Alkalmanként sajtókonferenciákon és vetítéseken ismerhette meg a projektet a széles közönség.
Első fázisban a művész kapcsolatot létesített a helyi női szálláson élő zaklatott, vagy családon belüli erőszaknak kitett nőkkel, akikkel szorosan együttműködött. A workshop keretében a művész lenyomatot vett az arcukról, a szállás lakói pedig elbeszélték illetve röviden leírták saját történeteiket. A művész a női „maszkok“-ból és a szövegekből hozta létre installációit különböző, specifikus helyszíneken.
Ezideig Zágrábban, The Autonomous House; Luxemburgban, The Fraenhaus; Bangkokban, The Bangkok Emergency Home; Koszovóban, Pején Safe House; Genovában,Casa per le donne; Belgrádban, The Center for Women and Children; Utrechtben, Vie-Ja és Isztambulban, Mor Cati valósult meg a projekt.