Close

A háborús erőszaktétel története, vizuális megjelenítése és a köztéri emlékművek változatai

Előadássorozat tervezett időpontjai és előadásai
Előadássorozat borítókép

A Budapest Főváros Önkormányzata által kezdeményezett “A háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” projekt keretében 2020 szeptemberétől hat alkalommal, csütörtökönként on-line előadássorozat indul, amely időrendben bemutatja a kutatás állását és azokat a módszertani és elméleti nehézségeket, mellyel a kutatók szembesülnek. Mit lehet tudni a háborús nemi erőszakról? Milyen forrásaik maradtak meg? Hogyan emlékszik a kollektív emlékezet a fájdalmas múltra? Milyen elhallgatásokkal kell szembenézni?

A művészettörténeti előadások edukációs céllal, nagyobb merítésben foglalkozna a vizuális reprezentáció kérdéseivel, tekintve, hogy a képtörténetben igen eltérő nézőpontú, a tabusítás miatt pedig leginkább áttételes megfogalmazásokkal találkozhatunk. Áttekinti a háborúkban megerőszakolt nők ábrázolási típusait a történeti előzményektől (hagyományos hősies ábrázolások az ókortól a barokkig) a boszniai háborúba küldött hadi-rajzolók munkájáig, továbbá az alávetettség, megalázottság, erőszak ikonográfiai sémáit. Számba veszi továbbá az áldozat nézőpontjából készült ábrázolásokat, illetve a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokat. Az emlékezeti művek, emlékművek, emlékhelyek témáit a tradicionális, patetikus-allegorikus, vagy narratív módon megfogalmazó emlékművek mellett a más áldozati csoportok korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművein keresztül mutatná be.

A meghívott szakemberek előadása után a hallgatói kérdésekre válaszolnak.

TERVEZETT IDŐPONTOK ÉS ELŐADÁSOK

I. 2020. szeptember 17.

Bevezető az előadássorozathoz

Kenyeres István (BFL)

Népessy Noémi (BTM)

Előadások

B. Szabó János: Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon

Fedeles Tamás: „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették”– A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon

B. Nagy Anikó: Orcádra fordítom ruhádnak alját – A nők elleni erőszak ikonográfiai típusai az ókortól a 19. század végéig

Moderál: Kenyeres István (BFL)

RÉSZLETEK >

II. 2020. október 1.

Előadások

Fónagy Zoltán: “Megakad a toll, hallgatást parancsol az illem” – A nők elleni erőszak elbeszélése és elhallgatása 1848–49 történetében

Katona Csaba: A nők elleni erőszak a 18–19. század háborúiban

András Edit: A köztér mint a szimbolikus politika és az emlékezet színtere

Moderál: Mélyi József

RÉSZLETEK >

III. 2020. október 15.

Előadások

Svégel Fanni: Nemi erőszak az első világháborúban: felmerülő kérdések, lehetséges források

Leposa Zsóka: Nemi szerepek a köztéri emlékműveken a 19. századtól a világháborús emlékművekig

Moderál: Róka Enikő

RÉSZLETEK >

IV. 2020. november 5.

Előadások

Pető Andrea: A második világháború emlékezetei

Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek

Moderál: Bor Judit

RÉSZLETEK >

V. 2020. november 12.

Előadások

Lator Anna Luca: “Azt mondták, nagyon szeretnék látni, ahogy növekednek bennünk a gyerekeik.” Nemi erőszak a délszláv háborúban

Bagi Judit: “Azt mondták azért erőszakolnak meg, hogy lássák, vajon a tuszi nők is olyanok-e mint a hutu nők.” Nemi erőszak az 1994-es ruandai népirtás során

Mélyi József: A háborúkban megerőszakolt nők emlékművei

Moderál: Kenyeres István

RÉSZLETEK >

VI. 2020. december 3.

Interjú Veerle van den Daelennel

Tragikus helyek emlékezete. Egy flamand példa

Veerle van den Daelen a belgiumi Melechemben található Kazerne Dossin igazgatóhelyettesével és kurátorával Pető Andrea a bécsi Közép-európai Egyetem (CEU) a társadalmi nemek tanulmánya professzora, és a háborúkban megerőszakolt nők emlékhelyét előkészítő Állandó Bizottság tagja beszélget arról, hogyan és miképpen lehet emlékezni és emlékhelyet létrehozni olyan helyeken, amelyek fájó történeti tragédiákra emlékeztetnek. Az esemény a Flamand Kormány budapesti képviselete, Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósult meg.

A videó 2020. december 3-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!

VII. 2021. március 25.

Előadások

Bevezető: Mélyi József

Vincze Teréz: Az elmesélhetővé tétel technikái. A nők elleni háborús erőszak emlékezete filmen

Schell Gergely: Emlékezés és felejtés. A katonai erőszak feldolgozásának lehetőségei

RÉSZLETEK >

VIII. 2021. április 22.

Bűn és/vagy felelősség?
Turai Hedvig művészettörténész interjúja Michael Rothberggel


Michael Rothberg a University of California Los Angeles 1939 Society Samuel Goetz professzora, holokauszt kutató és összehasonlító irodalomtörténész. Traumatic Realism (Traumatikus realizmus) és a Multidirectional Memory (Többirányú emlékezet) kötetei paradigmaváltást hoztak az emlékezeti diskurzusba, számos nyelven megjelentek, néhány tanulmánya magyarul is olvasható. Az emlékezetet nem zéró összegű játszmaként fogja fel, amelyben az egyik emlékezet kizárja a másikat, hanem rámutat a történelmi összefüggésekre, az emlékezet összefonódó szálaira. Az interjú elsősorban legfrissebb, The Implicated Subject. Beyond Victims and Perpetrators című könyve köré épül, hisz ebben számunkra különösen égető és rendkívül aktuális kérdéseket vizsgál. Mi közünk a nagyapák, nagyanyák bűneihez, ahhoz, amit nem mi követtünk el, de történelmi örökösei vagyunk, mi közünk a távoli szenvedésekhez, a gyarmatosításhoz, vagy a háborúkban megerőszakolt nők emlékéhez, a sok feldolgozatlan, elbeszéletlen történethez? Rothberg nagy figyelmet fordít a kortárs művészetre is, s azt olyan gazdag terepnek tekinti, amelyet a holokauszt kutatás sem nélkülözhet. Nem takarja el érintettségét, nem kerüli meg a tabusított témákat, s ettől a személyesség izgalma hatja át mindazt, amit mond.
Az esemény  Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg.

A videó 2021. április 22-én 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!

RÉSZLETEK >

IX. 2021. május 13.

Jurying Memorial Site Competitions
Interview with James E. Young

James E. Young is Distinguished University Professor Emeritus of English and Judaic and Near Eastern Studies at the University of Massachusetts, Amherst and founding director of the Institute for Holocaust, Genocide and Memory Studies at the University of Massachusetts, Amherst. He is the author of several books, including Writing and Rewriting the Holocaust (Indiana University Press, 1988), The Texture of Memory (Yale University Press, 1993), and The Stages of Memory: Reflections on Memorial Art, Loss and the Spaces Between (University of Massachusetts Press, 2016). As an internationally recognized expert on public art and the memorial genre, Young has served on juries for a number of prospective memorials, from the Memorial to the Murdered Jews of Europe in Berlin to the National 9/11 Memorial in New York. In this interview, within the context of the Budapest memorial site project in memory of women who were raped in times of war, we touch on the specifics of the call for applications, the importance of selecting the right site for the memorial, the role of the jury, and the ways in which the commemoration process can continue. Drawing on his experiences as a member of various juries, Young views the memorial as an extended process, stressing that preparation and afterlife are as important, as elements of the meanings of a memorial, as the physical object or site themselves. Writing and Rewriting the Holocaust (Indiana University Press, 1988), a The Texture of Memory (Yale University Press, 1993), illetve a The Stages of Memory: Reflections on Memorial Art, Loss and the Spaces Between (University of Massachusetts Press, 2016). A köztéri művészet és az emlékmű műfaj elismert szakértőjeként, Young számos leendő emlékműveket elbíráló zsűrinek volt a tagja, a berlini Európa meggyilkolt zsidóinak állított emlékműtől a New Yorki Nemzeti 9/11 emlékműig. A beszélgetés során a pályázati kiírás elemeiről, a helyválasztás fontosságáról, a zsűri szerepéről és az emlékezési folyamat folytathatóságáról beszélgettünk. Saját zsűri tapasztalataira hivatkozva Young az emlékmű állítást egy hosszú folyamatként látja, kiemelve, hogy az előkészület és az utóélet ugyanolyan fontos fázisa az emlékműnek, mint egy fizikailag létező tárgy vagy helyszín.

Az esemény  Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósul meg.

A videó 2021.május 13-án 17.00 órától tekinthető meg Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!

RÉSZLETEK >

WOMEN'S HOUSE PROJECT

Sanja Iveković

Workshop, multimedia installation, media work

1998 – work in progress

Women's House Project workshop BAK, Utrecht 2009 -048

ABOUT THE PROJECT

The Women's House project started in 1998. Conceived by artist Sanja Iveković it is an international collaboration project realized as site specific installations and printed materials (texts, postcards, posters, etc). On occasions the project is also presented to the public through press conferences and video screenings.

The first phase of the project consists of establishing a contact with the local shelter for abused women where artist conducts a workshop in close collaboration with the women living in the shelter. During the workshop casts of the faces of the women are produced along with short life stories written by the woman themselves. The women's «masks» and texts are then installed according to the artist's concept of the installation in a specific exhibition space.

Women's House, Workshop, BAK, Utrecht,2008
Women's House, installation, Kunstverein Cologne,2006_lowres

So far the collaboration has been made with The Autonomous House in Zagreb, The Fraenhaus in Luxembourg, The Bangkok Emergency Home in Bangkok, Safe House in Peje, Kosova, Casa per le donne in Genova, The Center for Women and Children in Belgrade, Vie-Ja in Utrecht and Mor Cati in Istanbul.