Close

Előadássorozat IV.

Tervezett időpont: 2020. november 5. 17.00 óra
Az előadássorozat IV. része Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján teljes egészében visszanézhető

A járványhelyzetre való tekintettel a személyes részvételhez előzetes regisztráció szükséges az elhallgatva@bparchiv.hu e-mail címen. A regisztrációról visszajelzést küldünk.
Maszkviselés kötelező!

Az előadásokat élőben is követhetik Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!

Előadások

Moderátor: Bor Judit

Pető Andrea: A második világháború emlékezetei

Szinopszis: Amikor a nők és a háború viszonyáról a Budapesten 1944–1945 telének ostromát átélt nőkkel készítettem interjúkat, kiderült, hogy az óvóhelyeken a petróleumlámpák fényénél a nők leggyakrabban az Elfújta a szél friss, magyar kiadását olvasták. Ennek egyik legidézettebb mondata „háború a férfiak dolga, nem a nők” kapcsán az akkori női olvasók, mert már akkor is az irodalmat olvasók nagyobbik többsége nő volt, szívesen bólogattak volna egyetértően, ha éppen nem a szovjet, német és magyar ágyúk kereszttüzében üldögéltek volna a pincékben. Elisabeth Minnich rámutatott, hogy a nők részvétele nélkül nincsen hadtörténelem sem: „A nők harcoltak, és megkísérelték megállítani az öldöklést, a nők ott voltak a frontvonalon, mint ellátók, mint ápolónők, mint kémek, és a frontvonalak mögött dolgoztak, mint szakácsok, titkárnők, varrónők, sofőrök, fordítók, hogy az országban tovább menjen az élet.” Csak éppen a történetírásból maradtak ki eddig. Ez az előadás megkísérli átértelmezni a történetírás leghagyományosabb ágát, a hadtörténetírást, rámutatva, hogy egyrészt mi minden és mindenki marad ki eddig a hadtörténetírás vakfoltjai miatt. Másrészt, ha ezeket a vakfoltokat a rendelkezésünkre álló források kritikus elemzése után megkíséreljük betölteni, akkor bizony az eddig teljesnek hitt kép is megváltozik. Az előadásban áttekintem a második világháborús nemi erőszak magyarországi történetét, elemezve a forrásokat és azokat a vakfoltokat, melyek meghatározzák a jelenséget körülvevő „csend összeesküvését”.

Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek

Szinopszis: Az előadás azzal foglalkozik, hogy az emlékezet, s ezzel az emlékmű állítások iránti érdeklődés megnövekedése hogyan hatott magukra az emlékművekre. A hagyományos emlékművek, amelyek a hősökre, hőstettekre emlékeznek, sok tekintetben nem tudtak azoknak az igényeknek megfelelni, amelyek létrehozták őket. A holokauszt volt az a történelmi esemény, amelynek kapcsán az új szemléletű emlékművek, emlékezeti alkotások megszülettek. A címben jelzett (egymást olykor átfedő) kategóriákba sorolható kortárs emlékezeti művek közül válogatva, az előadás azt szeretné megvilágítani, milyen megoldásokat kínál a korszerű emlékmű, hogy az emlékezetet segítse, ébren tartsa, láthatóvá tegye azt, amit láthatatlanság övez.

Előadók

PETŐ ANDREA

történész, MTA doktora

Beosztása: a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára

Kutatási területe: A 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Hat monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyvfejezete valamint tanulmánya huszonhárom nyelven jelentek meg.

Díjai: 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi könyve: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a II. világháború alatt, Budapest, Jaffa, 2018.

https://people.ceu.edu/andrea_peto

Turai Hedvig

TURAI HEDVIG

művészettörténész, műkritikus

Beosztása: az International Business School Budapest oktatója

Kutatási területe: a nemi szerepek, a holokauszt és emlékezet kortárs művészeti megközelítései

Publikációi: Monográfiát írt Anna Margit festőművészről (2002), társzerkesztője és szerzője az Exponált emlék – Családi képek a magán- és közösségi emlékezetben (2008), A kettős beszéden innen én túl. Művészet Magyarországon 1856–1980 (2018) című kötetnek.

NŐK HÁZA PROJEKT

Sanja Iveković

Workshop, multimédia installáció, média munka

1998 – folyamatban lévő projekt

Women's House Project workshop BAK, Utrecht 2009 -048

A PROJEKTRŐL

A nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló projekt 1998-ban kezdődött Sanja Iveković művész kezdeményezésére, amely helyspecifikus installáció és különböző nyomtatott anyagok (szövegek, képeslapok, plakátok) formájában valósult meg. Alkalmanként sajtókonferenciákon és vetítéseken ismerhette meg a projektet a széles közönség.

Első fázisban a művész kapcsolatot létesített a helyi női szálláson élő zaklatott, vagy családon belüli erőszaknak kitett nőkkel, akikkel szorosan együttműködött. A workshop keretében a művész lenyomatot vett az arcukról, a szállás lakói pedig elbeszélték illetve röviden leírták saját történeteiket. A művész a női „maszkok“-ból és a szövegekből hozta létre installációit különböző, specifikus helyszíneken.

Women's House, Workshop, BAK, Utrecht,2008
Women's House, installation, Kunstverein Cologne,2006_lowres

Ezideig Zágrábban, The Autonomous House; Luxemburgban, The Fraenhaus; Bangkokban, The Bangkok Emergency Home; Koszovóban, Pején Safe House; Genovában,Casa per le donne; Belgrádban, The Center for Women and Children; Utrechtben, Vie-Ja és Isztambulban, Mor Cati valósult meg a projekt.