A járványhelyzetre való tekintettel a személyes részvételhez előzetes regisztráció szükséges az elhallgatva@bparchiv.hu e-mail címen. A regisztrációról visszajelzést küldünk.
Maszkviselés kötelező!
Az előadásokat élőben is követhetik Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
Előadások
Moderátor: Bor Judit
Pető Andrea: A második világháború emlékezetei
Szinopszis: Amikor a nők és a háború viszonyáról a Budapesten 1944–1945 telének ostromát átélt nőkkel készítettem interjúkat, kiderült, hogy az óvóhelyeken a petróleumlámpák fényénél a nők leggyakrabban az Elfújta a szél friss, magyar kiadását olvasták. Ennek egyik legidézettebb mondata „háború a férfiak dolga, nem a nők” kapcsán az akkori női olvasók, mert már akkor is az irodalmat olvasók nagyobbik többsége nő volt, szívesen bólogattak volna egyetértően, ha éppen nem a szovjet, német és magyar ágyúk kereszttüzében üldögéltek volna a pincékben. Elisabeth Minnich rámutatott, hogy a nők részvétele nélkül nincsen hadtörténelem sem: „A nők harcoltak, és megkísérelték megállítani az öldöklést, a nők ott voltak a frontvonalon, mint ellátók, mint ápolónők, mint kémek, és a frontvonalak mögött dolgoztak, mint szakácsok, titkárnők, varrónők, sofőrök, fordítók, hogy az országban tovább menjen az élet.” Csak éppen a történetírásból maradtak ki eddig. Ez az előadás megkísérli átértelmezni a történetírás leghagyományosabb ágát, a hadtörténetírást, rámutatva, hogy egyrészt mi minden és mindenki marad ki eddig a hadtörténetírás vakfoltjai miatt. Másrészt, ha ezeket a vakfoltokat a rendelkezésünkre álló források kritikus elemzése után megkíséreljük betölteni, akkor bizony az eddig teljesnek hitt kép is megváltozik. Az előadásban áttekintem a második világháborús nemi erőszak magyarországi történetét, elemezve a forrásokat és azokat a vakfoltokat, melyek meghatározzák a jelenséget körülvevő „csend összeesküvését”.
Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek
Szinopszis: Az előadás azzal foglalkozik, hogy az emlékezet, s ezzel az emlékmű állítások iránti érdeklődés megnövekedése hogyan hatott magukra az emlékművekre. A hagyományos emlékművek, amelyek a hősökre, hőstettekre emlékeznek, sok tekintetben nem tudtak azoknak az igényeknek megfelelni, amelyek létrehozták őket. A holokauszt volt az a történelmi esemény, amelynek kapcsán az új szemléletű emlékművek, emlékezeti alkotások megszülettek. A címben jelzett (egymást olykor átfedő) kategóriákba sorolható kortárs emlékezeti művek közül válogatva, az előadás azt szeretné megvilágítani, milyen megoldásokat kínál a korszerű emlékmű, hogy az emlékezetet segítse, ébren tartsa, láthatóvá tegye azt, amit láthatatlanság övez.
Előadók
PETŐ ANDREA
történész, MTA doktora
Beosztása: a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára
Kutatási területe: A 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Hat monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyvfejezete valamint tanulmánya huszonhárom nyelven jelentek meg.
Díjai: 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi könyve: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a II. világháború alatt, Budapest, Jaffa, 2018.
https://people.ceu.edu/andrea_peto
TURAI HEDVIG
művészettörténész, műkritikus
Beosztása: az International Business School Budapest oktatója
Kutatási területe: a nemi szerepek, a holokauszt és emlékezet kortárs művészeti megközelítései
Publikációi: Monográfiát írt Anna Margit festőművészről (2002), társzerkesztője és szerzője az Exponált emlék – Családi képek a magán- és közösségi emlékezetben (2008), A kettős beszéden innen én túl. Művészet Magyarországon 1856–1980 (2018) című kötetnek.
