Close

Előadássorozat II.

2020. október 1. 17.00 óra
Az előadássorozat II. része Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján teljes egészében visszanézhető

A járványhelyzetre való tekintettel a személyes részvételhez előzetes regisztráció szükséges az elhallgatva@bparchiv.hu e-mail címen. A regisztrációról visszajelzést küldünk.
Maszkviselés kötelező!

Az előadásokat élőben is követhetik Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!

Előadások

Moderátor: Mélyi József

Fónagy Zoltán: “Megakad a toll, hallgatást parancsol az illem” – A nők elleni erőszak elbeszélése és elhallgatása 1848–49 történetében

Szinopszis: Az 1848–49-ben Magyarországon zajló háborús események egykorú elbeszéléseiben és történészi rekonstrukcióiban olykor megjelennek ugyan a nők, mint áldozatok, ám nemi erőszakról alig olvashatunk. Vajon azért, mert nem fordult elő (legalábbis említésre méltó számban) vagy a nemiséggel kapcsolatos tabuk miatt? A válasz is-is.  A reguláris hadseregek – magyarok, osztrákok, oroszok – többé-kevésbé betartották a polgári lakossággal szemben a korabeli hadijogot, illetve normarendszert, így hallgatólagosan sem engedélyezték a nemi erőszakot. A  polgárháborús konfliktusok – délvidéki szerb, illetve az erdélyi román felkelés –  elbeszéléseiben azonban gyakran és jelentős számban jelennek meg a nők mint áldozatok. Áldozatiságuk konkrét tartalma azonban – hacsak nem vesztették életüket a férfiakkal együtt az etnikai tisztogatás jellegű mészárlásokban – nehezen dekódolható a 19. századi szövegekből.

Katona Csaba: A nők elleni erőszak a 18–19. század háborúiban

Szinopszis: A magyar katonák a 18. és 19. század során számos országban és helyen szolgáltak, illetve harcoltak, így 1740–1748 között az osztrák örökösödési háborúban, 1756–1763 között a hétéves háborúban, 1859-ben a szárd–francia–osztrák háborúban, 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háborúban stb. Előadásomban azt vizsgálom, tetten érhető-e a katonák részéről nők elleni erőszak, és ha igen, hogyan és miként jelenik meg ez hivatalos, illetve nem hivatalos iratokban. Hogyan kezelték az ilyen ügyeket a hatóságok, ha eljutott hozzájuk, illetve az áldozatok?

András Edit: A köztér mint a szimbolikus politika és az emlékezet színtere

Szinopszis: Az előadás a köztér történelmi funkciójának, használatának változásával foglalkozik négy fontos etapon keresztül: 1. a köztér, mint a felvilágosodás eszméinek színtere és propagálója; a francia forradalmat követő szobormánia; 2. a köztér mint az orosz forradalmi avantgárd terrénuma és a lenini monumentális propaganda színtere; 3. az autonóm műalkotás kiterjeszkedik a köztérbe; 4. a közönség, közösség mint új tényező; kortárs köztéri művészet.

Előadók

Fónagy Zoltán

FÓNAGY ZOLTÁN

(1962) történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének docense és a (volt MTA) BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A történettudomány kandidátusa fokozatot Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában című értekezésével szerezte meg 1998-ban. Kutatási területe  a 19. századi magyar politika-, társadalom- és művelődéstörténet. Több, a nagyközönségnek, illetve az egyetemi oktatásnak szánt összefoglalás számára írta meg a 19. század történetének különböző részeit. Tanulmányokat, könyvfejezeteket publikált az 1848–49-es szabadságharc, illetve Budapest 19. századi gazdaság- és társadalomtörténete köréből.

Önálló kötete jelent meg Wesselényi Miklósról, Széchenyi Istvánról, illetve egy összefoglalója a 19. század második feléről. 2003 és 2009 között a bécsi Collegium Hungaricumban tudományos igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként dolgozott. 2017-től Széchenyi István levelezésének kritikai kiadásán dolgozik.

A történelmi ismeretterjesztés iránti elkötelezettségét számos folyóiratcikk és ismeretterjesztő előadás mellett A hétköznapi élet története címmel indított internetes blogja is jelzi.

András Edit

ANDRÁS EDIT

művészettörténész, műkritikus, az MTA BK Művészettörténeti Intézet szenior kutatója, a CEU történelem tanszék vendégprofesszora. Kutatási területe a Kelet-és közép-európai, ill. amerikai modern és kortárs művészet, művészetelmélet; köztéri és társadalmilag elkötelezett művészet, nemi szerepek, posztszocializmus és nacionalizmus a kortárs művészetben.

TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: 1997–1998-ban Fulbright ösztöndíjas a New York University-n, művészeti folyóiratok New York-i tudósítója. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi folyóiratokban (Artmargins, e-flux, Idea, Third text, springerin), kiadványokban, katalógusokban. Számos nemzetközi konferencián és workshopon vett részt meghívott előadóként. Nemzetközi projektek vezetője és résztvevője. A Gender Check: Femininity and Masculinity in the Art of Eastern Europe (MUMOK, Bécs, 2008–2009) tanácsadója és kutatója. A Research and Academic Program at the Clark Art Institute (Williamstown, Massachusetts) Writing Art History in Eastern-Central Europe projekt magyar tagja (2010–2011). A Piotr Piotrowski Research Center (Poznan) és az Artmargins tanácsadói testületének tagja.

PUBLIKÁCIÓK: A Kulturális átöltözés. Művészet a szocializmus romjain című könyv szerzője (2009), Képzeletbeli határátlépések kötete előkészületben. A Transitland. Video Art from Central and Eastern Europe 1989–2009 antológia (2009) szerkesztője. A Privát Nacionalizmus EU-s project elméleti szakembere, a Képzelt közösségek, magánképzetek. Privát Nacionalizmus Budapest kurátora, a Visualizing the Nation konferencia szervezője (2015). A Universal Hospitality (Bécs, 2016, Prága, 2017) társkurátora.

WEBSITE: http://editandras.arthistorian.hu

KATONA CSABA

(1971) Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a 19–20. századi magyarországi művelődés- és társadalomtörténet. Több kutatási projektben vesz részt, többek között A magyar történettudomány történetének adatbázisa; Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben programokban, valamint külső tag a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportban. Számos szakfolyóirat szerkesztőségi, szerkesztőbizottsági tagja, aktív tudományos-közéleti tevékenységet folytat.

WOMEN'S HOUSE PROJECT

Sanja Iveković

Workshop, multimedia installation, media work

1998 – work in progress

Women's House Project workshop BAK, Utrecht 2009 -048

ABOUT THE PROJECT

The Women's House project started in 1998. Conceived by artist Sanja Iveković it is an international collaboration project realized as site specific installations and printed materials (texts, postcards, posters, etc). On occasions the project is also presented to the public through press conferences and video screenings.

The first phase of the project consists of establishing a contact with the local shelter for abused women where artist conducts a workshop in close collaboration with the women living in the shelter. During the workshop casts of the faces of the women are produced along with short life stories written by the woman themselves. The women's «masks» and texts are then installed according to the artist's concept of the installation in a specific exhibition space.

Women's House, Workshop, BAK, Utrecht,2008
Women's House, installation, Kunstverein Cologne,2006_lowres

So far the collaboration has been made with The Autonomous House in Zagreb, The Fraenhaus in Luxembourg, The Bangkok Emergency Home in Bangkok, Safe House in Peje, Kosova, Casa per le donne in Genova, The Center for Women and Children in Belgrade, Vie-Ja in Utrecht and Mor Cati in Istanbul.