Close

Előadássorozat IV.

Tervezett időpont: 2020. november 5. 17.00 óra
Az előadássorozat IV. része Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján teljes egészében visszanézhető

A járványhelyzetre való tekintettel a személyes részvételhez előzetes regisztráció szükséges az elhallgatva@bparchiv.hu e-mail címen. A regisztrációról visszajelzést küldünk.
Maszkviselés kötelező!

Az előadásokat élőben is követhetik Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!

Előadások

Moderátor: Bor Judit

Pető Andrea: A második világháború emlékezetei

Szinopszis: Amikor a nők és a háború viszonyáról a Budapesten 1944–1945 telének ostromát átélt nőkkel készítettem interjúkat, kiderült, hogy az óvóhelyeken a petróleumlámpák fényénél a nők leggyakrabban az Elfújta a szél friss, magyar kiadását olvasták. Ennek egyik legidézettebb mondata „háború a férfiak dolga, nem a nők” kapcsán az akkori női olvasók, mert már akkor is az irodalmat olvasók nagyobbik többsége nő volt, szívesen bólogattak volna egyetértően, ha éppen nem a szovjet, német és magyar ágyúk kereszttüzében üldögéltek volna a pincékben. Elisabeth Minnich rámutatott, hogy a nők részvétele nélkül nincsen hadtörténelem sem: „A nők harcoltak, és megkísérelték megállítani az öldöklést, a nők ott voltak a frontvonalon, mint ellátók, mint ápolónők, mint kémek, és a frontvonalak mögött dolgoztak, mint szakácsok, titkárnők, varrónők, sofőrök, fordítók, hogy az országban tovább menjen az élet.” Csak éppen a történetírásból maradtak ki eddig. Ez az előadás megkísérli átértelmezni a történetírás leghagyományosabb ágát, a hadtörténetírást, rámutatva, hogy egyrészt mi minden és mindenki marad ki eddig a hadtörténetírás vakfoltjai miatt. Másrészt, ha ezeket a vakfoltokat a rendelkezésünkre álló források kritikus elemzése után megkíséreljük betölteni, akkor bizony az eddig teljesnek hitt kép is megváltozik. Az előadásban áttekintem a második világháborús nemi erőszak magyarországi történetét, elemezve a forrásokat és azokat a vakfoltokat, melyek meghatározzák a jelenséget körülvevő „csend összeesküvését”.

Turai Hedvig: Ellenemlékművek, hiányemlékművek, efemer emlékművek. Korszerű, mai vizuális nyelvet használó trauma-emlékművek

Szinopszis: Az előadás azzal foglalkozik, hogy az emlékezet, s ezzel az emlékmű állítások iránti érdeklődés megnövekedése hogyan hatott magukra az emlékművekre. A hagyományos emlékművek, amelyek a hősökre, hőstettekre emlékeznek, sok tekintetben nem tudtak azoknak az igényeknek megfelelni, amelyek létrehozták őket. A holokauszt volt az a történelmi esemény, amelynek kapcsán az új szemléletű emlékművek, emlékezeti alkotások megszülettek. A címben jelzett (egymást olykor átfedő) kategóriákba sorolható kortárs emlékezeti művek közül válogatva, az előadás azt szeretné megvilágítani, milyen megoldásokat kínál a korszerű emlékmű, hogy az emlékezetet segítse, ébren tartsa, láthatóvá tegye azt, amit láthatatlanság övez.

Előadók

PETŐ ANDREA

történész, MTA doktora

Beosztása: a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára

Kutatási területe: A 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Hat monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyvfejezete valamint tanulmánya huszonhárom nyelven jelentek meg.

Díjai: 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismerésül. Legutóbbi könyve: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a II. világháború alatt, Budapest, Jaffa, 2018.

https://people.ceu.edu/andrea_peto

Turai Hedvig

TURAI HEDVIG

művészettörténész, műkritikus

Beosztása: az International Business School Budapest oktatója

Kutatási területe: a nemi szerepek, a holokauszt és emlékezet kortárs művészeti megközelítései

Publikációi: Monográfiát írt Anna Margit festőművészről (2002), társzerkesztője és szerzője az Exponált emlék – Családi képek a magán- és közösségi emlékezetben (2008), A kettős beszéden innen én túl. Művészet Magyarországon 1856–1980 (2018) című kötetnek.

WOMEN'S HOUSE PROJECT

Sanja Iveković

Workshop, multimedia installation, media work

1998 – work in progress

Women's House Project workshop BAK, Utrecht 2009 -048

ABOUT THE PROJECT

The Women's House project started in 1998. Conceived by artist Sanja Iveković it is an international collaboration project realized as site specific installations and printed materials (texts, postcards, posters, etc). On occasions the project is also presented to the public through press conferences and video screenings.

The first phase of the project consists of establishing a contact with the local shelter for abused women where artist conducts a workshop in close collaboration with the women living in the shelter. During the workshop casts of the faces of the women are produced along with short life stories written by the woman themselves. The women's «masks» and texts are then installed according to the artist's concept of the installation in a specific exhibition space.

Women's House, Workshop, BAK, Utrecht,2008
Women's House, installation, Kunstverein Cologne,2006_lowres

So far the collaboration has been made with The Autonomous House in Zagreb, The Fraenhaus in Luxembourg, The Bangkok Emergency Home in Bangkok, Safe House in Peje, Kosova, Casa per le donne in Genova, The Center for Women and Children in Belgrade, Vie-Ja in Utrecht and Mor Cati in Istanbul.