Időpont: 2022. április 2. 15:00
Helyszín: 2B Galéria (1092 Budapest, Ráday u. 47.)
A kiállítás 2022. március 9-től április 8-ig tekinthető meg.
A 2B Galériában március 9-től látogatható az a makettkiállítás, ahol a háborúkban megerőszakolt nők emlékére 2023-ban állítandó emlékműre kiírt fővárosi pályázat kiemelt pályamunkái láthatók. 2022. április 2-án, szombaton délután 15:00 órától a szakmai zsűri által a legjobbnak ítélt hat pályamű makettjét bemutató beszélgetés keretében a András Edit és Mélyi József művészettörténészek beszélgetnek a három díjazott pályamű alkotóival.
A nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének, a társadalmi párbeszéd és az emlékezetpolitikai konszenzus formálásának céljából Budapest Főváros Önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet, amelynek végső célja, hogy a háborúkban megerőszakolt nők méltó emlékhelyet kapjanak a magyar fővárosban. A 2B Galériában március 9-től látogatható kiállításon azoknak a pályaműveknek a makettjét lehet megtekinteni, amelyeket a szakmai bíráló bizottság a nemzetközi pályázatra beérkezett 36 tervezetből a legjobbnak ítélt. A kiállításon a zsűri által dobogósnak ítélt pályamunkák mellett további három pályamű kicsinyített mása is helyet kapott. A hat pályázat közös eleme volt, hogy egyszerre reflektálnak a múltra, a jelenre és mutatnak utat egy olyan jövő felé, amely nem fordul el szemérmesen a háborúk női áldozataitól.
A nők ellen tömegesen elkövetett háborús nemi erőszakot, a háborúk női áldozatait a hallgatás összeesküvése tünteti el a szemek és az emlékezet elől. A Budapest Főváros Levéltára gondozásában kiadott, András Edit és Mélyi József művészettörténészek, valamint Pető Andrea történész által szerkesztett “Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése” című, a Háborúkban megerőszakolt nők budapesti emlékművének előkészítését célzó tanulmánykötet Történeti emlékezet fejezetében öt tanulmány tárja fel a nők elleni háborús erőszak történetét a késő középkortól a második világháborúig, kitekintést nyújtva a közelmúltbeli délszláv és ruandai háborúra is. A Vizuális reprezentációk című fejezetben további négy tanulmány kíséri végig a szexuális bántalmazás vizuális megjelenítésének képzőművészeti és filmművészeti formáit, ikonográfiáját és azok jelentését az ókortól napjainkig. A Feldolgozás és emlékművek rész három tanulmánya a traumafeldolgozás lehetséges pszichológiai módjai mellett a 19. századi hazai emlékezetpolitika nemi szerepek szerinti eltéréseit kutatja. Az Interjúk fejezetben öt beszélgetés nyújt támpontot a legfrissebb elméleti alapállások és a korszerű művészi attitűdök megismeréséhez.
A résztvevő díjazott alkotók:
Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő
(I. helyezett pályamű – Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete),
Szilágyi Erzsébet (II. helyezett pályamű – Szőnyeg alá seperve),
Monory Rebeka, Kund Iván Patrik (III. helyezett pályamű – Palackposta)
For the press in English: https://bit.ly/3Ls6Hpy
Fotó: BTM/Kappel Ákos
