A járványhelyzetre való tekintettel a személyes részvételhez előzetes regisztráció szükséges az elhallgatva@bparchiv.hu e-mail címen. A regisztrációról visszajelzést küldünk.
Maszkviselés kötelező!
Az előadásokat élőben is követhetik Budapest Főváros Levéltára YouTube csatornáján!
Az Előadássorozat I. live stream linkje itt érhető el.
Bevezető az előadássorozathoz
Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára)
Népessy Noémi (Budapesti Történeti Múzeum)
Előadások
Moderátor: Kenyeres István (BFL)
B. Szabó János: Normakövetés, normaszegés, erőszak a kultúrák mezsgyéjén – mongolok, tatárok Magyarországon
Absztrakt: Különböző kultúrák szokásai különféle módokon kezelték, szabályozták a háborús erőszakot – amibe a nem fegyverforgató „civilek”, így a nők elleni nemi erőszak is beletartozhatott. Tévedés azonban azt hinni, hogy a totális háború a modern kor „találmánya” – ahogy a propaganda sem az. A Magyarországon tatárjárásként ismert 1241-es mongol invázió, illetve a török hódoltság korában itt harcoló krími tatár segédcsapatok tetteiről szóló források alapján igyekszem majd körbejárni a témára vonatkozó információk értelmezési lehetőségeit.
Fedeles Tamás: „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették”– A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon.
Absztrakt: Giovanni di Conversino da Ravenna számos magyar vonatkozású eseményt örökített meg történeti feljegyzéseiben. Témánk szempontjából egy közelebbről nem ismert magyar hajadon kálváriája érdemel figyelmet, akit a törökök elraboltak és megbecstelenítettek. E szörnyűség minden bizonnyal a korabeli és a későbbi oszmán betörések állandó kísérő jelensége lehetett. Persze nem csak a törökök követtek el erőszakot a védtelen magyar hajadonok, asszonyok ellen, s hurcoltak el közülük többeket busás hasznot remélve értük a rabszolgakereskedőktől. A háborús események, kisebb-nagyobb katonai akciók velejárójának tekinthetjük a nők kárára elkövetett köztörvényes eseteket, amely sajnálatos módon napjainkban sem változott. Ez egyrészt a kulturális és vallási különbségekkel magyarázható, azonban ennél sokkal fontosabb okokként említhetők – mások mellett – az ellenség megfélemlítésének szándéka, a biológiai ösztönök, valamint a katonák esetében megfigyelhető csoportszellem pszichológiai háttere. Nem csupán az idegen seregek martalócaitól rettegtek a korabeli magyar városok és falvak leányai, asszonyai, ugyanis sokszor a szomszédos birtokokon elkövetett rajtaütések, korabeli kifejezéssel élve a hatalmaskodások során is erőszakos cselekedetek szenvedő alanyaivá váltak. Előadásomban a nők elleni erőszak késő középkori magyar vonatkozásait igyekszem áttekinteni, korabeli példákkal illusztrálva a jelenséget.
B. Nagy Anikó: Orcádra fordítom ruhádnak alját – A nők elleni erőszak ikonográfiai típusai az ókortól a 19. század végéig
Absztrakt: A Náhum próféta könyvéből választott cím egy háborús megbecstelenítést idéz meg, mellyel maga a Mindenható Isten fenyegette a szajhaként megjelenített, pusztításra szánt Ninivét.
A művészettörténeti szempontú, vetített képsorozatokkal kísért előadáson a nemi kényszerítés történeti ikonográfiájának körvonalait a 19. század végéig követjük. Bemutatjuk és értelmezni igyekszünk azokat a nyugati civilizáció hajnalán megalkotott, korszakról korszakra örökített és rendre újratöltött mitológiai és bibliai kerettémákat, amelyek az ábrázoló művészetekben évszázadokon át az erőszak – s főként a nők elleni erőszak narratív foglalatait adták. Célunk, hogy a nemi erőszak szokásrendjeinek társadalomtörténeti kontextusait a vizuális kultúrából merített támpontokkal árnyaljuk.
Előadók
B. SZABÓ JÁNOS
történész, a Budapesti Történeti Múzeum és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos munkatársa. 2009-ben megkapta a Perjés Géza díjat. 2016-ban szerzett PhD fokozatot a Debreceni Egyetemen. Számos kiállításon működött közre történész muzeológus szakértőként.
FEDELES TAMÁS
történész, a PTE Történettudományi Intézetének egyetemi tanára, valamint az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Kutatásai homlokterét a késő középkori egyháztörténet, a Mátyás- és a Jagelló-kor históriája, a 14–16. századi magyar-szentszéki kapcsolatok, a késő középkori főúri vallásosság alkotják. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a 200-at, 12 könyv szerzője, illetve társzerzője.
B. NAGY ANIKÓ
művészettörténész kurátor, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Metszettárának gyűjteményvezetője, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének tanára. Témái: XIX. századi populáris grafika, civilizáció történet, a kortárs művészet szcenikai aspektusai.
1988–89-ben Soros ösztöndíjas a New York Stock Exchange archívumában. Rendszeresen előad és publikál művészeti határterületi témákban (Artmagazin, Buksz, TBM). Hazai és nemzetközi tematikájú kiállításokat rendez saját intézményénél, továbbá a Fuga Budapesti Építészeti Központban és egyéb itthoni és külföldi helyszíneken. Kiállítási katalógusok, katalógus tanulmányok szerzője.
2011-ben a Prágai Szcenográfiai Quadriennálé magyar pavilonjának a legjobb kurátori koncepció aranyérmével kitüntetett kurátora.
Folyamatban lévő munkái: Mácsai István festőművész életmű kiállítása (BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár), Menedék a tüdőszanatóriumban – Dr. Levendel László gyűjteménye (Móra Ferenc Múzeum, Szeged), Donáth Péter festőművész és színházi látványtervező életmű kiállítása (Fuga Budapesti Építészeti Központ)
Képkredit:
Adriaen de Vries (1556 – 1626) nyomán Joannes Harmensz Muller (1571 – 1628):
A szabin nők elrablása 1
papír, rézmetszet, 1598 körül
© The Trustees of the British Museum
